Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉS

Vomberg bácsihoz két kis listával mentem. Volt egy alaplistám és egy akut listám. A listák nagy részét a különböző (szerintem kb. 4 féle) kiütés tette ki. Mert volt az alaplistán egy ekcéma-féleség (ami már kis mértékben régebb óta megvan) és valami hólyagok az egyik lábán (ez pár hetes jelenség). Az akut lista kiegészült az egész testére kiterjedő melegkiütéssel, a fürdés után jelentkező vérvörös bőrrel ami úgy nézett ki, mintha összeégett volna, illetve az arcán kis pöttyökkel. Ehhez jött még az éjszakákon át tartó irgalmatlan viszketés, véresre vakarózás. 

Vomberg bácsi először a házidokin keresztül a dermatológushoz akart küldeni, de aztán szépen néztem rá, és felírt egy krémet - ami talán működik (kopp-kopp). Dermatológushoz nem akartam menni, egyrészről mert nem akarom bővíteni az orvoslistánkat, másrészről mert félek, hogy szteroidos krémet adna.

Drága jó doktorbácsink szemöldökei fennakadtak, amikor arról érdeklődtem, hogy mennyire okés, hogy a kaja néha  Emma orrán jön ki. Úgyhogy gyorsan beutalt régi jóbarátunkhoz, v/d Hulst bácsihoz. Ő is nagyot nézett, mert hogy a probléma közvetlenül mandulaműtét után tipikus, műtét nélkül viszont furcsa. Mivel minden más rendben van, egyetlen magyarázat van a dologra, mégpedig Emma hatalmas torokmandulái. Normál esetben annyi ételt tud bevenni egy ember a szájába, amennyit le is tud nyelni. Viszont mivel Emmánál a mandulák annyira nagyok, hogy alig marad egy pici lyuk az ételnek, ezért mikor Emma nyel, akkor ami nem tud lemenni a torkán, kijön az orrán. Viszont itt állunk a nagy dilemma előtt: műtét vagy sem? Torokmandulaműtéthez Emma még kicsi. Ráadásul a múltkori utóvérzés miatt sokkal nagyobb kockázattal indulnánk neki, és ha ez nem lenne elég, ebből következően nagyobb műtétet jelentene Emma esetében, mint egyébként. Merthogy mélyaltatásba tennék, lélegeztetőgépre, és sokkal hosszabb ideig tartana a beavatkozás, mert megvárnák, amíg teljesen eláll a vérzés. És még ekkor is van esélye az utóvérzésnek, csak kisebb.
Hát én kapásból arra gondoltam, hogy várjunk csak még, majd törölgetem az orrát. Viszont mikor hazajöttünk, Emma kidőlt a kanapén, mi pedig vacsora közben ijedten néztünk egymásra, mert minden második horkolás után szünetet tartott, majd a levegőt kapkodva kezdett tovább lélegezni. Nick a mihamarabbi műtét mellett van. Én nem tudom. Jelenlegi terv: először Bencének kell kivenni (ja, igen, azt még nem is mondtam), aztán meglátjuk.

Na de vissza Vomberg bácsihoz. Megmérte Emmát: 93 cm és 11.9 kg. Azaz magassága a -1-es vonalon van (ami tök jó), súlya a -2 vonal alatt (ami kevésbé jó, de a magasság fontosabb).
Utána vettünk egy kanyart a laborba, hogy levegyenek vért a májfunkciónak - jaj szegény Emma, úgy nézett rám, hogy "olyan jól viselkedtem egész idő alatt, akkor ezt most miért kaptam?", a szívem szakadt meg. Holnap pedig éh gyomorra ultrahangra megyünk, ahol főleg a májra fognak fókuszálni, de a többi szervet is megnézik a felső hasüregben.

És mindezek után elmentünk a konz. irodába is. Védőnő. Mondani már nem mer semmit, inkább kérdezget. Magasság: ok. Súly: hmm. BMI: alultáplált. Alapteszteket mind szépen megcsinálta Emma, egyedül a látástesztnél az egyik szeme mintha kicsit rosszabb lenne, úgyhogy ezért vissza kell menni majd a doktornőhöz. Meg a BMI miatt is (ezt mondjuk csak le kell láttamoznia gondolom).

Na hirtelen ennyi van. Asszem nem hagytam ki semmit.

Ja de, még a genetikus samesze is telefonált, hogy a genetikus mondani akar valamit. Majd 23-án. Várunk.

Folyt. köv.

 

 

Szólj hozzá a témához!