Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

Ha szereted az Emma blogot, és több-kevesebb rendszerességgel követed is az eseményeket, akkor miért nem leszel az Olvasónk? Ennek több előnye is van:
- a legfontosabb, hogy minden bejegyzésről azonnal emailben értesülsz, így még frissiben el tudod olvasni, és hát nem kell esetleg "potyára" benézni, hogy van-e valami friss iromány;
- látni fogod az esetleges "nem publikus" bejegyzéseket is;
- no meg aztán én is kíváncsi vagyok, hogy vajon hány ember követi figyelemmel kis életünket :)

Kedvet kaptál? Akkor először regisztrálj itt (ne félj, semmi különös és fél perc alatt megvan), utána pedig kattints az "Olvasó szeretnék lenni" gombra itt a blogon, a bal oldali menüben alul! Na gyere és kövess ha mersz! :)

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Szűrés: 2012 november

Hej, figyelitek, hogy milyen tempóban nyomom a bejegyezéseket?

Ide fogom írni az előző bejegyzésből kimaradt dolgokat, úgyhogy ezt érdemes majd többször megnézni, hogy bővült-e.

Szóval két igencsak fontos dolog kimaradt. Az egyik, hogy a mandulaműtét után, ahogy azt elterveztem, végleg elbúcsúztunk a cumitól. Sima ügy volt, megbeszéltem Emmával, aki önként dobta ki a kukába - annyira biztosra ment, hogy este pizsiben le kellett mennünk mert a nagy kukába akarta kidobni. Másnap cserébe tartottunk egy Viszlát cumi - Hello Kitty bulit, tortával és kapott egy nagy Hello Kittyt. Ezek után tán kétszer volt még hogy kicsit sírt miatta, de szerintem csak a megszokás miatt, mert addig minden esés után "baba-cumi" felkiáltással kezdett sírni. Szóval sima ügy volt.

A másik ügy még simábban ment. Ez pedig a szobatisztaság volt. Nem sürgettem, nem erőltettem, nem a szobát akartam tisztán tartani, azzal hogy másfél évig fél óránként ráültetem a vécére, csak hogy elmondhassam hogy már szobatiszta. Szépen megvártam amíg készen lesz rá és magától szól majd. Néha megkérdeztem szeretne-e bugyit húzni, és ha igen volt a válasz, felvette, majd amikor 2 órán belül a 4. bugyinál tartottunk, visszakapta a pelust. Egészen augusztus 1-ig. Akkor is megkérdeztem reggel, hogy szerene-e a bugyit venni és igen volt a válasz. Felvette a bugyit és onnantól kezdve önállóan megy a vécére, sőt EGYBŐL éjszakára is szobatiszta lett. Egy kezemen meg tudom számolni hányszor történt baleset :) Szuper ügyes kiscsaj!

Milyen jó, hogy írtam blogot, így legalább vissza tudom keresni, hogy mióta nem írok. Ezek szerint 8 hónapja nem történt velünk semmi. Pedig dehogynem!

Annyi minden történt, hogy már el is felejtettem. Ami megmaradt például, hogy Emmának a nyáron kivették a torokmanduláit is. Muszáj volt gyorsan lépni mert egyre csúnyábbakat hallottunk éjjelente a bébifonban. V/d Hulst bácsi egy picit vacilált, ámbár Vomberg bácsi telefonja után azonnal ki kellett tűzni a műtét időpontját. Kicsit izgultam hogy mi lesz, mert nem voltak jó tapasztalataink a mandulműtéttel. Szerencsére v/d Hulst bácsi meghozta az ilyenkor szükséges óvintézkedéseket, így Emmát mélyaltatták és egy másik műtéti technikával operálták. Nem is volt semmi gond, bár megint elég nehezen ébredt a kisasszony, az ágya mellett nem csak bennem állt meg az ütő néha. Végül felébredt, de nem ivott az istennek sem, így muszáj volt infúzióra kötni és azzal is megfenyegettek hogy egy éjszakára bent kell maradnunk. Míg aztán a késő délutános gyerekorvos adott egy erősebb fájdalomcsillapítót, és láss csodát: fél órával később Emma evett-ivott és mehettünk haza! Azóta pedig sokkal könnyebben eszik/nyel, nem folyik egyfolytában az orra, rendesen vesz levegőt, nem hiszem az autóban mindig hogy elaludt és horkol, valamint éjjelente sem kell a babatelefonban hallgatózni, hogy vajon kap-e még levegőt.

Úgyhogy én csak ajánlani tudom ezt a műtétet. Olyannyira, hogy nemsokára (valószínűleg januárban) Bence a soros. Eredetileg neki is abban a hónapban vették volna ki, mint Emmának, de akkor elhalasztottuk, hátha jobb lesz. Hát nem lett.

Bence már vadul úszik a mélyvízben, már 4 pöttye van, azaz még 3 pöttyöt kell összeszedni és akkor mehet vizsgázni A diplomára (itt még az úszást is diplomában mérik). Szeptemberben elkezdte a 3. osztályt, gyönyörűen ír és az olvasás is alakul. Még egy pár betű hátra van, de karácsony előtt szerintem az abc végére érnek. Jártunk logópédiára is, hogy megtanulja rendesen mondani az R betűt, de ahogy az a múlt időből is látszik, már megtanulta, így elbocsájtották.
Jaj, ide még gyorsan beszúrom, hogy Bencének nemrég kiesett a két alsó foga, és egy igazi fog már félig kint is van! Valamint az egyik felső is mozog... hm, nemsokára a szakálla is nőni fog :)

Emma bébi ott folytatta a nyári szünet után ahol abbahagyta, azaz heti 3x speckó ovi, heti 1x sima ovi. Speckó oviban szeptember óta rangidős, ami nagyon jót tett az egójának, és tán ennek köszönhetően viszonylag sokszor beszél is. A másik oviban viszont egy szót sem. Fizión változó a helyzet, de többnyire nem szól semmit. Logópédáián szintén nem beszél (abba is hagytuk). Viszont azóta túl vagyunk az AMC nevű kórházban egy pár kivizsgáláson, aminek keretében lett egy diagnózis: ezek szerint Emma a szelektív mutizmus klasszikus példája, illetve még bejátszik egy Pavor Nocturuns nevű izé is. Utóbbi majd elmúlik tán, előbbi pedig kezelhető, így 2 hét múlva hetente egy neuropszichológus doktornéni fogja Emmát látogatni. Reméljük, hogy márciusra javul a helyzet, mert akkor kezdődik az iskola, ahol néhanapján az azért beszélni kéne.

Ennek a diagnózisnak persze semmi köze az elmúlt 3 év történéséhez, nyilván nem a szelektív mutizmusa miatt van csökkent izomtónusa ésatöbbi. A genetikán is voltunk a nyáron, a legutóbbi génnél sem találtak mutációt, így perpill nem tudnak tovább lépni. Bőrbiopsziát kellene végezni, de ehhez szerencsére még kicsi Emma. Viszont továbbra is fennáll a kötőszöveti rendellenesség gyanúja, így 3 év múlva kell visszamennünk. Én azt gondolom, hogy 3 év múlva az ég egy adta világon semmi baja nem lesz Emmának, úgyhogy akkor majd végleg bezárják a dossziéját a genetikán/neurológián is.
Sőt, azt is remélem, hogy mostantól egyátalán nem kell majd kórházba járnunk, mert március 1-től szeretett Vomberg bácsink nyugdíjba vonul és nélküle nem is tudom mihez kezdenék.

Na és hogy dicsekedjek is egy kicsit. Emma egy hónapja elkezdett ballettozni! Ő maga szerette volna, teljesen odáig volt érte! Első órán aztán oda mert állni a többiek közé, de csak állt meredten egész órán. Nagyon szeretett volna ballettcipőt, de azt mondtam neki, hogy ahhoz először aktívan részt kell vennie a balletton. Második órán ennek megfelelően gyönyörűen csinált mindent. Másnap engem mint akit puskából lőttek ki, rohantam és haza sem jöttem addig, amíg meg nem lett a teljes ballettszerkó. Harmadik órán Emma felvette a ballettruhát és a ballettcipőt és hirtelen egy teljesen más kislányom lett! Magabiztosan odalépett a többiekhez, bemutatkozott, meghajlott és úgy ballettozott, mint aki mást sem csinált volna egész életében! A hypotóniája meg a hypermobilitása végre igencsak kapróa jön, úgy emeli a lábát, hogy csak lesek! Biztos cseppet sem vagyok elfogult, de szerintem feltűnően tehettséges! :)  Még az sem zavar be, hogyha a többi kislány sír, vagy kirohangálnak az anyukájukhoz, Emma szépen táncol tovább! Hihetetlen büszke vagyok rá. Prima ballerina lesz, az már biztos.

Hát egyelőre ennyi, igyekszem 8 hónapon belül újra jelentkezni. És nagyon szépen köszönöm a sok pirvát üzenetet, aggódó emailt ismeretlen követőinktől is, igazán megható! Az ok csak annyi volt, hogy időközben elindítottam a kis cégemet és ez elég sok időmet elveszi. Remélem mindenki más is olyan jól van mint mi! Ha addig nem jelentkeznék, akkor nagyon kellemes ünnepeket és vidám 2013-at!

 

message 3 hozzászólás Hozzászólok »