Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

Ha szereted az Emma blogot, és több-kevesebb rendszerességgel követed is az eseményeket, akkor miért nem leszel az Olvasónk? Ennek több előnye is van:
- a legfontosabb, hogy minden bejegyzésről azonnal emailben értesülsz, így még frissiben el tudod olvasni, és hát nem kell esetleg "potyára" benézni, hogy van-e valami friss iromány;
- látni fogod az esetleges "nem publikus" bejegyzéseket is;
- no meg aztán én is kíváncsi vagyok, hogy vajon hány ember követi figyelemmel kis életünket :)

Kedvet kaptál? Akkor először regisztrálj itt (ne félj, semmi különös és fél perc alatt megvan), utána pedig kattints az "Olvasó szeretnék lenni" gombra itt a blogon, a bal oldali menüben alul! Na gyere és kövess ha mersz! :)

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Szűrés: 2011 szeptember

Miután lassacskán vígan és boldogan dolgozó anyukának nevezhetem magamat, a háztartás szalad, a blog meg áll. De a jó híreket azért semmiképpen sem szeretném megtartani magamnak.

Jó hír no.1: voltunk a kardiológián, és ugyan Emma bojkottálta az EKG-t, és a szívuh alatt is hárman fogtuk le, azért sikerült megállapítani, hogy mind a három lyukacska benőtt a szívében! Emelett a genetikus kérésére megnézték a nyaki és hasi(?) ütőereket és egyik helyen sem volt értágulat, ami megint csak több mint jó hír!

Jó hír no. 2: voltunk fizión, ahol Rita elvégzett egy tesztet, ami - ha nem számoljuk azokat a feladatokat amiket nem értett meg és amiket nem akart megcsinálni - azt mutatta, hogy mozgásfejlődésben megelőzte az átlagot egy hónappal!!! Úgyhogy nem semmi kicsajszim van, nagyon büszke vagyok rá! Így fizióra már nem fogunk járni (amit nagyon reméltem is), csak félévente ellenőrzésre, illetve valószínűleg egy piciknek való izomfejlesztő tornaórára, szintén a kórházba.

Egyébként Huncutka egyre több mindent mond, és azt a pár szót amit tud, mondatba foglalja (pl. Mama is autó). Nemrég kezdte el utánozni a szavakat amiket mondunk neki, némelyiket egészen jól kimondja. Némelyiket meg nem. Viszont a mi szókincsünk is bővül, Emma egyre inkább gyártja a semmire nem hasonlító saját szavait. Így az eddigiek mellé például jött a szopé (fényképező), omi (villamos), hááh (lefeküdni) stb. Mondhatni három nyelven kommunikálunk, de azért a legegyszerűbb dolgokat meg tudjuk beszélni.

Ha minden igaz, novemberben kezdi a speckó ovit, akkor reméljük beindul kicsit jobban a beszélőkéje. Mondjuk addig még egy nagy falat le kell bontania, ugyanis a rendes ovijában egyetlen árva hangot nem ad ki, nem hogy mondana valamit. Nagyon maximum bólint, még egy "ö" sem hagyja el a száját.

Most a közeljövőben a következő a menetrendünk: hallásvizsgálat, Vombergbácsi, beszéd-beszédértés vizsgálat (erre nagyon kíváncsi vagyok!), fül-orr-gégész, és valamikor genetika, ha befutnak a DNS- és anyagcserebetegség eredmények.

Ja, és jó hír no. 3: kibújt a 15 és 16. foga, úgyhogy már csak 4 van hátra :)

message 2 hozzászólás Hozzászólok »

Egy nagyon ramaty nyár. Már ami az időjárást illeti. Ezért is örültünk, hogy a nyaralásunk alatt végig isteni idő volt, mind Horvátországban, mind Magyarországon. Hollandiában 1-1 melegebb hétvégét leszámítva csapnivaló volt az idő, ellenben most szeptember utolsó hetében félretettük a kabátokat, mert 25 fok van! Reméljük marad még egy darabig.

Szóval a nyaralás... szép volt, jó volt, rég volt. Már egy hónapja itthon vagyunk, de még nem volt időm leírni, most meg már kicsit elhalványultak az élmények. Azért a lényeg, hogy a csemeték nagyon jól bírták az Amsterdam-Salzburg-Mali Losinj útvonalat, illetve a legeslegvégén, mikor a szállodát kerestük, Bencének már kicsit elege lett - amit persze nem is csodálok. De aztán ahogy elfoglaltuk a szobáinkat és hivatalosan is megkezdtük a nyaralást, minden nagyon jó lett. Végülis nem tudom hány km-t tettünk meg, de az biztos, hogy az első tíz nap alatt 7 országban jártunk, úgyhogy körbeautóztuk fél Európát.

A szálloda szuperjó volt, mint ott kiderült bababarát, így igen komoly gyerek-animáció volt egy Pino nevű "faember" bábú köré szervezve, amit a gyerekeim azóta is emlegetnek. Óóó azok az éjszakai Pino-diszkók! :) Bizony-bizony, a nyaralás alkalmával lehetett minden nap későn menni az ágyba, így Bence minden este, vacsora után fél 9-kor várta hogy elkezdődjön a dizsi. Emma eleinte tartott a faembertől, így Ő a Nagymamával táncizott a szoba teraszán. Ja, hogy még nem mondtam? Nem egyedül voltunk, ott találkoztunk Nagymamával és Nagypapával (na nem véletlenül jártak arra), így még szuperebb volt a nyaralás! Bencét persze le sem lehetett vakarni a Nagymamáról, kereken 3 hétig lógott rajta (remélem már kipihente).

Ami újdonság volt, hogy Bencee végre karúszóval úszott a mélyvízben (igen, immáron 1 éve és 3 hónapja van a várólistán az uszodában), Emma pedig szereti a luxust, így privát medencét szeretett volna - és meg is szerezte. 1 hétig kizárólag a lábmosóba mert bemenni, hiába voltak hiperszuper gyerekmedencék is. Néha ha a tengerparton a bokáját ellepte a víz homokozás/kavicsozás közben, az még rendben volt, meg nagy ritkán a kis csónakjába is be mert ülni, de annyi. És aztán mi történt az utolsó napon? Úgyvan! Emma bemerészkedett a gyerekmedencébe délelőtt és ki sem lehetett rángatni. Aztán a felnőtt medence lett a soros délután, és akkor is könyörögni kellett, hogy jöjjön vacsorázni.

Volt nagyon szuper étterem is, ahol isteni finomakat ettünk, hihetetlen választék volt, de mivel gyerekbarát hotel, ezért Bence természetesen reggelire csokispalacsintát, csokiszósszal, nutellás croissanttal és kakóval, vacsorára meg csokis palacsintát csokiszósszal és csokifagyit csokiszósszal és egy kis csokitortát evett. Kb. minden nap :) Emma pedig reggelire virslit, vacsorára meg tésztát és csokifagyit csokiszósszal. Ebédre meg egyenkaja volt, csokifagyit csokiszósszal ettek mindketten. Hát igen, egyszer élünk! :)

Mikor letelt az időnk Horvátországban, hazamnetünk Magyarországra, még két hétig lábatlógatni. Többnyire a lóról. Ugyanis Bence megint ment lovagolni Attila bácsihoz, és pár óra erejéig mi is csatlakoztunk Nickkel. Ha nem lovagoltunk, akkor fürödtünk. Medencében itt-ott, vagy a Dunában. Emma az otthoni medencébe és a Dunába is mikor mert bemenni először? Aha, az utolsó napon :) Istenkém, szoknia kell a dolgokat.

A fotóink beszédesebbek, és itten lehet megnézni őket, de vigyázz, nem kevés.