Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

Ha szereted az Emma blogot, és több-kevesebb rendszerességgel követed is az eseményeket, akkor miért nem leszel az Olvasónk? Ennek több előnye is van:
- a legfontosabb, hogy minden bejegyzésről azonnal emailben értesülsz, így még frissiben el tudod olvasni, és hát nem kell esetleg "potyára" benézni, hogy van-e valami friss iromány;
- látni fogod az esetleges "nem publikus" bejegyzéseket is;
- no meg aztán én is kíváncsi vagyok, hogy vajon hány ember követi figyelemmel kis életünket :)

Kedvet kaptál? Akkor először regisztrálj itt (ne félj, semmi különös és fél perc alatt megvan), utána pedig kattints az "Olvasó szeretnék lenni" gombra itt a blogon, a bal oldali menüben alul! Na gyere és kövess ha mersz! :)

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Szűrés: 2010 február

Aszondják a hozzáértők, hogy a hypotón gyerekek mindent később kezdenek csinálni, és amikor elkezdenek valamit, akkor is másként csinálják, mint ahogy kellene.

Szerintetek illik ez a leírás Emmára? :-)

 

 

Amit pedig nem tudtam lefotózni: Emmibébi a feje BÚBJÁT vakargatja a lábujjaival, illetve úgy hogy a kezében van a lábfeje... Asszem igaz lehet az állítás, miszerint túl hajlékony. És remélem nem fog bandzsítani, amiért a lábát sokszor az orrán pihenteti.

message 4 hozzászólás Hozzászólok »

És ezen alkalomból szokásomhoz híven összefoglalok.

súly: 7910 g
magasság: 74 cm
fogak száma: 0
hajvágások száma: 2 (és megint béna lett szegénynek)

Amit Emma tud:
Stabilan ülni, felülni (nem hasonziomból), kúszni, pár másodpercre négykézlábra állni, fogni, átadni, átvenni, szöszöket két ujjal felszedni, tapsolni, integetni, vigyorogni, hisztizni, aludni, nem aludni, visongatni, énekelni.

Amit Emmának tudni kellene:
Jár a baba...Inogva, de egyre növekvő önbizalommal megpróbál segítséggel néhány lépést tenni előre. Javult a láb, térd és lábfej izomzatának irányítása, de egyensúlyérzéke még nem teljesen fejlett. Képes már kapaszkodva, álló helyzetből leguggolni, lehajolni a játékaiért. Egy vagy két kézzel kapaszkodva jár, tanulja az önálló megállást.
Nem jár a baba. Még csak nem is áll. Nem guggol, nem hajol le, nem mászik. De már pár másodpercig négykézlábra  áll! És biztos javulgat a láb, térd, lábfej és egyéb izomzat irányítása is. Már csak azt az izomtónust kéne kicsit feltornázni.

Éntudata fejlődik, próbálja érvényesíteni akaratát. A „nem" tagadó és tiltó fogalma kitisztul tudatában, így makacsul ellen is áll édesanyja kívánságának.
Az éntudata szerintem már régen a csúcson van, de a "nem" fogalma még nem igazán tiszta. A makacsul ellenállás kiválóan megy :)

Mindent elejt, amit csak a kezébe vesz, hogy a felnőtt adja neki vissza, de szívesen eljátszik magában is. Odanyújt és elvesz tárgyakat, a mozgások koordinációja napról napra jobb, ebben a korban zajosabb, mindent megráz, csörget és odacsap, ami hangot ad. Építőkockából tornyot készít, lelkesen játszik kukucskálóst.
Tornyot nem épít, de az elejtés/eldobás stimmel, az odanyújtás/elvevés is, és bár ez nem új, de szeret zajt csapni, kalapálni a keze ügyébe kerülő tárgyakkal. Kukucskálósat pedig már régóta játszik, legszívesebben Bencével.

Beszédkészsége fejlődik ("ma-ma" "ba-ba" és hasonló szótagokat mondogat).
Beszédileg kicsit megtorpantunk. Régebben volt "papa-mama-baba", mostanság maximum csak "hátátátátá" van, de nem baj, visszafelé nem fejlődünk. A tapsi-tapsi jelentésével abszolút tisztában van, és így általában tapsol is ha szépen kérem.

Egyedül próbál enni (ne sürgesd, hagyd önállóan falatozni - ha van hozzá türelmed).
Egyedül a kenyérhéjjat és a rizskorongot eszi, mást nem. Nem sürgetem (bár már adtam kanalat a kezébe), a türelem meg csak az evés közbeni testmegfeszítős-fejhátracsapós síráshoz kell. De ahhoz nagyon sok.

És ami még nagyon fontos: Emma kiválasztotta a Szent Alvóállatkáját a Hosszúfülű Nyuszi személyében! Nélküle nincs alvás (vele sem mindig:).

Már régóta érik ez a bejegyzés, de most már nem tudom halogatni. Komolyan mondom, ha nem az evésről lenne szó, már rég feladtam volna és világgá mentem volna. Nem kerestem vissza, hogy mikor írtam először a sírós evésről, de biztos, hogy hónapokkal ezelőtt. Még a cumisüveges kajálásoknál kezdődött, akkor még a kanapén, és kevésbé feltűnően mert fekve bár megfeszítette magát, a fejét nem tudta hátracsapni. Azóta volt, hogy 1-2 napot megúsztunk nélküle, most viszont a napi egy hiszti tuti, de inkább több. Ma eddig két evésből kétszer csapta háta a fejét és kezdett iszonytató sírásba. Egy ilyen etetés pedig annyit kivesz belőlem, hogy el sem tudom mondani.

Egyrészről nem értem a miértet: nem függ se, időponttól, se kajától, se attól hogy hideg a kaja vagy meleg, se attól hogy darabos vagy püré, se attól hogy kanalas vagy cumisüveges, se attól hogy alvás előtt vagy után adom, sőt még egy beszorult böfi sem az oka - legalábbis ki soha nem jön semmi ilyesmi.

Másrészről meg sajnálom szegényt, mert biztos, hogy nem hobbiból csinálja, hanem valami nem klappol, a hülye anyja meg nem jön rá, hogy mi. Vagy fáj neki valami. De ha igen, akkor mi és vajon mitől? És hogyhogy evés után elmúlik azonnal? Vagy valamit mondani akar, például - ahogy a táplálkozási tanácsadó is mondta - hogy köszi, nem vagyok éhes. De ezt megint nehéz elhinni mondjuk reggel 9-kor, mikor este fél 8-kor evett utoljára. Vagy azt mondja, hogy nem ízlik? De ez sem lehet, ha máskor meg szó nélkül megeszi ugyanazt. Meg végül ilyenkor is én nyerek és előbb-utóbb bekanalazom a szájába, csak rossz esetben minden falat után üvöltés van. Ha meg valami nem ízlik egy gyereknek, akkor azt meg nem eszi, ezt tapasztalatból tudom. És még azzal sem tudom vígasztalni magam, hogy biztos csak átmeneti dolgoról van szó, mert akkor már "átment" volna a szomszédba.

Van valakinek ötlete? Ha igen, ne kíméljetek!

Ma már kínomban lefotóztam.

message 3 hozzászólás Hozzászólok »

Fél óra nem olyan hosszú idő, de mégis nagyon fárasztó Emmának, ez nagyon látszik rajta. Pedig a fiziótherápián nem kell fekvőtámaszokat csinálnia (max. felüléseket :-)), igazából annyi az egész, hogy egy matracon irányítva játszik, miközben megpróbálja Rita négykézlábra állítani. Ez annyira sikerült ma, hogy a karjait tudta pár másodpercig egyenesen tartani, miközben Rita tartotta mindkét lábát behajlítva, egyelőre csak úgy, hogy Emma voltaképpen a sarkán ült. Viszont amint elengedte Rita, kicsúsztak Emma lábai, vagy pedig magától nyújtotta ki őket és így megint hasonfekvésben landolt. A nyelvét is rendületlenül kidugja, és mint megtudtam nem "szabályosan" megy át ülésből fekvésbe sem. Ugyanis ahelyett hogy oldalra fordulva, a kezei segítségével feküdne le, ülésből egyszerűen mint egy rongybaba előredől a lábaira (gyakorlatilag félbe hajtja magát), majd a lábait aztán valahogy kihúzza a felsőteste alól. Egyébként ez jellemző a hypotóniára, hogy nem csak lemaradnak a motorikus fejlődésben, de amit csinálnak, azt is másként.

A jelenlegi terv az, hogy 3-4 alkalom után meglátjuk mennyit fejlődik Emma, és ha nem elégségeset, akkor Rita ír egy bővebb jelentést a megfigyeléseiről, amivel visszamegyek dr. Vomberghez. Egyébként Rita azt mondta, hogy sajnos nagyon nehéz és sokszor lehetetlen a hypotónia okát megtalálni, de én azért tennék egy kísérletet Vomberggel, mert Ő kerek képet lát minden előzménnyel együtt és hátha ez segít kideríteni. Egyébként Alex is azt javasolta ma, hogy menjünk vissza Vomberghez, és bár Ő nőgyógyász, nem tudom jelent-e valamit, hogy összehúzott szemöldökkel hallgatta a beszámolómat, és közben bőszen jegyzetelt...
Persze azzal is kiegyeznék, ha Emma felzárkózna a kortársaihoz, mind mozgásfejlődésben, mind súlyban, mind evésben. Ez utóbbi ugyanis megint elég nehezen megy, naponta legalább egyszer eljátsza Emma azt, hogy pár falat/korty után megfeszíti az egész testét, jobbra hátracsapja a fejét és torka szakadtából sírni kezd. Ez független attól hogy mit eszik éppen, pépeset vagy darabosat, hogy alvás előtt vagy után van-e, hogy asztalnál ülve eszik vagy az ágyon fekve üvegből iszik-e, szóval teljes a rejtély.

message 3 hozzászólás Hozzászólok »

Teregetek. Szemeim igen aprók. Emma alszik. Nyitott szájjal. Megfigyeltem, mert a fizióra vinnem kell a megfigyelés eredményét. Nem jó, ha nyitott szájjal alszik.
Süt a nap. Bence reggelizik, Emma ül a mosógép előtt. Nézi a szines programot: van bent 1 db 110-es pizsama, 1 db ágyneműgarnitúra, 1 db vízhatlan matracvédő, és 2 db 86-os lány harisnyanadrág, ez utóbbi azért, mert remélem összemegy kicsit.
Emmának folyt az orra reggeli közben (is). Bence 7-kor kelt másodjára. Neki is folyik az orra.
Hőmérséklet: 36.7. Tökéletes! A pelus súlyos. Na ja, súlyos ivászat után milyen legyen?
Emma sír az ágyában. Én megemelem a fejem, hogy aztán visszazuhanjon a párnára. Többre nincs erőm. Emma sír. Kelek, megyek, a szemeim kicsik.  Megpróbálom belejátszani a cumisüveget a szájába. Csend. Emma sír. Kelek, megyek, inni kap. Csend. Bence lépteit hallom. Jaj Mama, belepisiltem a teherautómba. Semmi baj. Átöltöztetem. Befekszik a helyemre. Legalább melegen tartja. Addig én abszolválom az Éjjeli ágyhúzás sötétben, csendben c. vizsgát. Emma nem ébred fel. Győzelem. Bence! -suttogom. Yes? - jön a válasz. Mi van? Mi az hogy yes? Most tökmindegy, hogy mi az. Bence visszaköltözik a száraz teherautójába.
Emma sír. Kelek, megyek, inni kap. Nem meleg. Hurrá! Emma sír. Kelek, megyek, inni kap. Emma sír. Kelek, megyek, nem kap inni. Emma sír. Kelek, megyek, cumit kap. Nem kell neki. Emma sír. Kelek, megyek, Dentixos cumit kap. Tovább sír. Inni kap. Csend. Emma sír. Kelek, megyek, inni kap. Nem kér. Cumit kap. Csend. Emma sír. Nicket oldalbabököm. Kel, megy, inni ad. Csend. Emma sír. Kelek, megyek, csendet akarok. Cumi be, csend. Emma nyökög. Kelek, megyek, nem meleg a homloka, cumit kap. Csend. Emma sír, de abbahagyja. Emma sír. Felmegyek, megkapja a maradék tápszerét.
Bence csendben belopózik a szobába és lefekszik. Emma már alszik. Szokás szerint nem issza meg az esti tápszert. Álmos. Remélem.
Biztos, ami biztos. Kap éjjelre egy kúpot. Mert a 37.8 az mégsem 36.5. Fürdés. Emma jókedvű. Pedig folyik az orra.
Ülünk hárman Bence teherautójában. Játszunk. Bence a sofőr, mi vagyunk az utasok. Emma szeret Bence ágyában ücsörögni. Papa még egy fotót is csinál. Emma kicsit betegnek néz ki a képen.
Te nem meleg ez a lány? -kérdezem. Nem, biztos csak az alvástól. - jön a válasz. Az lehet. Most kelt. Ez már a harmadik alvása volt ma. Persze, mert tegnap éjjel nem volt sok alvás. Be kell hozni. Legalább neki. De azért mégiscsak. Naná, hogy 38.2. Kúp. Várjuk a csodát. Van egy halvány félelmem, hogy nem lesz ennek jó vége. Mert ez (még csak) az eleje.

message 1 hozzászólás Hozzászólok »
| 1 | 2 | 3 | Következő