Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

Ha szereted az Emma blogot, és több-kevesebb rendszerességgel követed is az eseményeket, akkor miért nem leszel az Olvasónk? Ennek több előnye is van:
- a legfontosabb, hogy minden bejegyzésről azonnal emailben értesülsz, így még frissiben el tudod olvasni, és hát nem kell esetleg "potyára" benézni, hogy van-e valami friss iromány;
- látni fogod az esetleges "nem publikus" bejegyzéseket is;
- no meg aztán én is kíváncsi vagyok, hogy vajon hány ember követi figyelemmel kis életünket :)

Kedvet kaptál? Akkor először regisztrálj itt (ne félj, semmi különös és fél perc alatt megvan), utána pedig kattints az "Olvasó szeretnék lenni" gombra itt a blogon, a bal oldali menüben alul! Na gyere és kövess ha mersz! :)

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Szűrés: 2008 október

- ezt mondta professzor van Geijn ma a kontrolon. És nem a frizurámra gondolt, hanem a méhnyakamra illetve a cerclage-műtét eredményére. Ő is jött velünk az ultrahangra, hogy megnézze mi a helyzet. Utána elmagyarázott mindent. Elsőre most is bő 4 cm-t mértek, és teljesen zárt belső méhszájat. Másfél perccel később viszont érkezett a funneling, ami a belső méhszáj felől 1 centivel rövidítette meg a méhnyakat. Pár másodperccel később távozott, majd megint jött, ezúttal bő fél centivel rövidített. Mindez még belefér, hiszen a nagyobbik funnelingkor is még 3,5 cm méhnyak maradt, ami bőven jó. Funneling ellen viszont tenni sajnos semmit nem lehet, és addig jó a helyzet, amíg nem nyitja ki a méhszájat egészen a cerclage-hurokig.

 

 

Így nézett ki a mai funneling:

  • a piros körökben látszik a funneling, ahogy kinyílik a belső méhszáj
  • az első képen a középső fehér kis x jelzi a cerclage helyét

 

 

 

 

 

 

Eredmény: marad a heti Proluton-injekció, és visszamehetek Alexhez, aki továbbra is résen lesz a méhnyakat illetően. Továbbá felkelhetek, mászkálhatok, még egy kisebb bevásárlás is belefér, szép kis nyugis életet kell élnem, de nem emelehetek súlyosabb dolgokat, illetve minden délután le kell feküdnöm 2 órára aludni - szerinte ez a titka a koraszülés megelőzésének.
Ja, és 10-ből 9 esetben semmi baj nincs a hurokkal, kitart a 35. hét utánig. Ha mégis valami baj lenne, akkor még mindig ott a lehetőség, hogy kicseréljék. De nem lesz baj, mert igyekszem ezúttal a nagytöbbséghez tartozni! :-)

Babci ma:

 

 

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Már több mint 24 órája itthon vagyok - végre, valahára. Jó itthon, bár szokni kell még ezt a vízszintességet és a semmittevést. Viszont talán ennek köszönhető, hogy Babci tegnap bejelentkezett!!! Legalább fél órán keresztül rugdalt, egyszer még a kezemen is éreztem. Sajnos Papának eddig nem mutatta meg mit tud, de nemsokára biztos eljön az is. Ma eddig kicsit csendesebb.

Mivel blogotírni nehéz fekve, ezért egyelőre csak ilyen röviden tudatom a legfontossabbakat.

message 3 hozzászólás Hozzászólok »

Azon kívül, hogy az előző bejegyzésben elfelejtettem megünnepelni Babci 17 hetes fennállását, még van okom, hogy egy extra bejegyzést közzétegyek még ma.

Délután egyszer csak megjelent az ágyamnál a professzor bácsi (akiről kiderítettem, hogy egyátalán nem olyan öreg, csak a koránál idősebbnek néz ki, hogy szépen fogalmazzak) és a hogylétem felől érdeklődött. Nagyon megörültem neki, mondtam hogy jól vagyok. Aztán elmondta, hogy jól sikerült a műtét, de azért még személyesen is majd látni szeretne a kontrolon, és akkor majd megbeszéljük, hogy visszamegyek az amstelveeni kórházba, vagy maradok itt.

Tíz perccel ezután berobogott a teremorvos, hogy közölje a jó hírt: a professzor bácsi nem találja indokoltnak, hogy ennyi ideig szigorúan ágyban maradjak, úgyhogy mehetek akár tusoni is. Juhéééé! Továbbá ha szeretném, holnap haza is engednek, és jövő hét csütörtökön kell visszajönnöm kontrolra és uh-ra.

További fél órának kellett eltelnie ahhoz, hogy újabb látogató jöjjön: az orvos, aki operált. Ő is hallotta, hogy milyen jól vagyok és hogy holnap mehetek haza, ezért személyesen is meg akart még előtte látogatni. Ő is biztosított róla, hogy nagyon jól sikerült a műtét, mert időben voltunk és a 2.5 cm megfelelő hosszúság volt a hurok felhelyezésére. A műtét utáni hiperventilációért (légzési nehézségért) pedig szerinte a terhességi hormonok és pont a megkönnyebülés érzése felelős. Anyway, nagyon örültem neki is.

Aztán pedig megjelent prof. Nick és dr. Bence az egyik finom csokival, a másik almaleves kulaccsal és piros autóval a kezében. Nekik mindenkinél jobban örültem, még akkor is ha csak egy fél órát maradtak, mert Bence nehezményezte, hogy nem rohangálhat a folyósón.

 Nagyon köszönjük mindenkinek a ránkgondolást, szorítást és a kedves hozzászólásokat!!!! :))

Két nappal a műtét után az előzetes várakozásoknak megfelelően még mindig ágyhozkötött vagyok, ami egyre uncsibb. Főleg egy tusolás esne jól, de az majd csak a holnapi napirenden szerepel.

A szobatársam sajnos nem húzta ki, tegnap este megszült. Most új szobatársam van, egy kedves, ijedt, holland lány. Magas vérnyomással hozták be, de már a 30. hetet tapossa, úgyhogy szerintem nem lesz baj. (dr. Gullner)

Most, hogy van időm, felteszek egy képet a VUmc-ről, amin bejelöltem, hogy hol fekszünk mi Babcival (a 12.-es szám alatt). A 8. emeleten vagyunk, félig a másik épületre, félig a városra (és a kórházi parkra) néz az ablakunk.  Egész jó hely, csak a sajna a traumahelikopterek is itt nem messze tőlünk landolnak, amit elég jól hallunk.

Egyéb hír nincs nagyon. Ma volt nagyvizit, ahol megint ígéretet kapam egy uh-ra, remélem nem felejtik el. A professzor (nem a múltkori, egy másik) viszont nem hétfőre, hanem hétfő-keddre tette a hazamenetelem dátumát :( Hétfőn megint méhnyakmérés, viszont a napi vérvételt most felfüggesztik, mert hál istennek nincs fertőzésre utaló jel, ezért legközelebb azt is hétfőn nézik. Nem is baj, mert már mindkét karom eléggé igénybevett ilyen szempontból. Tegnap este megszabadultam az infúziótól is, úgyhogy minden jó irányba halad.

Ráadásul vasárnap jön a Mama és egy hónapig itt marad, hogy segítsen, mert a doktor előírta, hogy semmilyen házimunkát nem végezhetek :))) 

message 4 hozzászólás Hozzászólok »

Tegnap este tehát összevarrták a méhszájamat, azaz rátettek egy hurkot, ami a terhesség végéig hivatott szolgáltatot teljesíteni. A műtét részleteitől megkímélek mindenkit, elég annyi, hogy Babci érdekében altatás helyett epidurális érzételenítést kaptam. A műtét jól sikerült, én kicsit hiányoltam, hogy Babci hogylétét nem figyelték a műtét alatt, és még ma reggel is csak egy szívhallgatásra futotta. (beígértek egy uh-t is, remélem előbb-utóbb sorkerül rá). A beavatkozás kb. 45 percig tartott, de "körettel" együtt 5 óra múlva, éjjel fél 2-re értem csak vissza a szobámba. Ennek oka, hogy a műtét végefelé, és főleg utána volt egy kis légzési nehézségem (hiperventillációm), és a "lélek" is elég lassan tért vissza belém. Mindez pedig egyértelműsítette, hogy kérni soha nem fogok efajta érzéstelenítést, ennél még a fájások is jobbak.

Most egyelőre szigorú fekvés, kis mázlival holnapután már kirándulhatok egyet a retyó felé :)

message 3 hozzászólás Hozzászólok »
| 1 | 2 | 3 | 4 | Következő