Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

Ha szereted az Emma blogot, és több-kevesebb rendszerességgel követed is az eseményeket, akkor miért nem leszel az Olvasónk? Ennek több előnye is van:
- a legfontosabb, hogy minden bejegyzésről azonnal emailben értesülsz, így még frissiben el tudod olvasni, és hát nem kell esetleg "potyára" benézni, hogy van-e valami friss iromány;
- látni fogod az esetleges "nem publikus" bejegyzéseket is;
- no meg aztán én is kíváncsi vagyok, hogy vajon hány ember követi figyelemmel kis életünket :)

Kedvet kaptál? Akkor először regisztrálj itt (ne félj, semmi különös és fél perc alatt megvan), utána pedig kattints az "Olvasó szeretnék lenni" gombra itt a blogon, a bal oldali menüben alul! Na gyere és kövess ha mersz! :)

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

A fenét tereli el a figyelmemet a munka! Már megint itt vagyok. Két cikk között, kilövés-írás után, szerkesztés előtt, de itt vagyok. Morfondírozok, számolgatok, figyelem az óramutatót nehogy stikában visszalépjen néha-néha egyet. Mert ha jól haladunk, akkor kb. 24 óra múlva már nyugottabb ember leszek.

Közben azon is izgulok, hogy fogja Bence viselni a nőgyógyászatot. Érdekes módon, kétéves fiú létére még sosem volt nőgyógyászati rendelésen - eddig meg tudtuk oldalni. Viszont most épp egyik nagyi sem ér rá, úgyhogy nincs más hátra, mint előre. Ráadásul az alvásidejébe is esik az egész, úgyhogy az alaphiszti garantálva van. Már előre hallom a hangját, ahogy ellenkezik Alexszal:
Mi az? Nem ultahang! Nem oda! Nem! Nem tesó! Nem fáj! Adom a puszit! Nem doktobácsi! Szép, nagy ágy! Bencéjé ágy! Nem megvizsgál! Segíts Mami! Hozom az ultahang! Nem add vissza! Bence is ultahang! Papa kuki, Bence kuki. Hol a Mama kuki?

Már csak kettőt kell aludni, de még az első alvásig is van egy fél nap... még mindig lassan telik az idő. Másrészről pedig már csak 48 óra van a nagy találkozásig. Asszem jót fog tenni, hogy holnaptól kezdődik a munka, az talán kicsit eltereli a figyelmemet. Merthogy most, a nagy várakozás közepette, amikor Bence engedi, mindenféle online terhességi kalkulátorokkal és egyéb kütyük felfedezésével töltöm az időt - lassan már tényleg bedilizek. Az egyik ilyen oldal például megcsinálta a várandós naptáramat. A leginkább az tetszik, hogy pont január 1-én fogok a harmadik trimeszterbe lépni. És február 26-a körül fogok kicsit megnyugodni. Ádám születésnapján pedig 24 hetes leszek...

Start Date : 26 Jun 2008
Expected : 02 Apr 2009

Ovulation : 10 Jul 2008
Pregnancy test :24 Jul 2008
1st Heartbeat :07 Aug 2008
Quickening heart :30 Oct 2008
Pregnancy viability :11 Dec 2008

Kattints ide a folytatáshoz... »

Szépen lassan felsorakoznak a tünetek. Pár napja egész nap csak vedelek, olyan szomjúság tört rám. És mivel nem jön ki annyi, mint amennyi bemegy, attól tartok, hogy nemsokára a mérlegen is jelentkezni fog a különbözet. Ez mondjuk még nem is zavar annyira, de ma megfájdult a derekam. Hú, ez aztán a bréking nyúz! Amolyan kismamásan fájdogál, úgy, ahogy ebben az időszakban normális szokott lenni, ha 30 héttel odébb lennénk, akkor pedig a kiskoffer után nyúlnék. És mivel pont ugyanolyan az érzés, ezért ez megint csak aggódást vált ki.

Kattints ide a folytatáshoz... »

Ma éjjel olyan görcseim voltak, hogy csak rosszra, még rosszabbra és a legrosszabbra tudtam gondolni. Egy pillanat alatt előjött minden rossz emlékem, és ezzel párhuzamosan lett ismét olyan elérhetetlennek tűnő cél az, hogy kihúzzam még 30 hétig. Mert hogy ezek a görcsök pont olyanok voltak mint a fájások és olyan erősek is. Ami nálam szokatlan, nem vagyok egy görcsölős típus, semmilyen értelemben. Szerencsére egy óra alatt alábbhagyott, így most megint pozitívan tekintek a naptárra: 4+4 (vagy 4+6)

Csak azon vacilálok, hogy felhívjam-e a kórházat ma egy időpontért, vagy várjak még pár napot? Éjjel azon voltam, hogy várni kéne, bár akkor meg voltam róla győződve, hogy itt a vég (jó, mi? Igazi holland lettem: amikor azt hiszem, hogy itt a vég, akkor határozom el, hogy nem kell felhívni a kórházat - megneveltek.) Na de most már reggel van, és másként látom a világot. Addig van időm gondolkozni, amíg a Bence nem megy aludni...

Update & happy end: Bence alszik. Én pedig felhívtam háromszor a kórházat, mire nem minden munkatársuk volt foglalt, és minden nagyobb lódítás, birkózás, fenyítés nélkül sikerült időpontot kapnom 08.06-ra, jövő hét szerdára. Az igaz, hogy kétszer megesküdtettek, hogy az tutkó a 6. hét, de hát tényleg az. (Na jó, 28 napos ciklussal számolva 5+6, de nekem 26-27 napos ciklusom van, így már bőven a hatodik héten leszek a 6+0-val vagy a 6+1-el ;-)) Hurrá!    :yeah:

 

Kattints ide a folytatáshoz... »

4+2 (vagy 4+3, esetleg 4+4, majd az uh megmondja)

Háttal nem kezdünk mondatot, de örömmel jelentem, hogy nem panaszkodhatok, mert ma a puffadás mellé újabb "megerősítés" érkezett: rókakoma. Fura, mert Bencével totálisan elkerült, Ádámmal pedig csak kétszer sündörgött körülöttem, mindkétszer mikor a Bencét pelenkáztam - az pedig komoly dolog, és terhességi hormon nélkül is néha felkavaró tud lenni :-) Most viszont minden ráhatás és előzmény nélkül támadott. De nem baj, sőt, kicsit élvezem is, hogy vannak tüneteim. Na, nem mintha egész nap fejjel a retyóban akarnék lógni, de egy-két alkalom belefér.

Kattints ide a folytatáshoz... »
Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | Következő