Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

Ha szereted az Emma blogot, és több-kevesebb rendszerességgel követed is az eseményeket, akkor miért nem leszel az Olvasónk? Ennek több előnye is van:
- a legfontosabb, hogy minden bejegyzésről azonnal emailben értesülsz, így még frissiben el tudod olvasni, és hát nem kell esetleg "potyára" benézni, hogy van-e valami friss iromány;
- látni fogod az esetleges "nem publikus" bejegyzéseket is;
- no meg aztán én is kíváncsi vagyok, hogy vajon hány ember követi figyelemmel kis életünket :)

Kedvet kaptál? Akkor először regisztrálj itt (ne félj, semmi különös és fél perc alatt megvan), utána pedig kattints az "Olvasó szeretnék lenni" gombra itt a blogon, a bal oldali menüben alul! Na gyere és kövess ha mersz! :)

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Nagy nap ez a mai! Több szempontból is, de ami ide tartozik, hogy átléptük a bűvös 12. hét kapuját! Érdekes módon a fiaimmal nem igazán ünnepeltem ezt a napot, és pár hete még azt hittem, hogy most sem fog túl sokat jelenteni, de közben mégis.

Hiszen most már "hivatalosan" is gyereket várok, már senki nem legyint, hogy ugyan, még nagyon az elején vagyunk (max. azért hogy ugyan, még nem kéne terhesgatyában szambázni - de jó, hogy még nem jött meg a nyaralásból az anyósom ;-). Babcinak már mindene megvan ami kell, már csak fejlődni kell kicsit (sokat). Tehát a kritikusnak nevezett időszakon elvileg túl vagyunk, bár a mi esetünkben sajnos a neheze csak pár hét múlva jön.

Ilyenkor minden kismama megkönnyebbül, mert a Tizenkettedik Héttel eljön a Megváltó: vége minden reggeli- és esti rosszullétnek, fáradságnak, úgyhogy fel a rózsaszín szemüveget, és irány a bababolt, itt az idő, hogy engedve a kísértésnek megvegyünk az első rugdalózót!
Khm, nálam mondjuk eddig sem így volt, egyrészről, mert a 20. hét előttig soha semmi babacuccot nem vettem (kivéve a babamagazinokat, babakönyveket és kismamaruhákat), másrészről meg nem volt minek elmúlnia (a fáradságon kívül). Most pediglen szintén nem tervezek még nagybevásárlást rendezni Babcinak (bár magamnak már beruháztam egy-két leértékelt kismamarucit :-), viszont elmúlhatna aminek a nagy könyvek szerint el kell. Ugyan már két hete itt lelkendeztem, hogy jaj de jó vége, de elkiabáltam. Három napja megint a Prunuslaan utcában kószál rókakoma, bár ahogy eddig is, nem reggel, hanem este támad. De legalább kijön a napi bevitt kalóriamennyiség, és még az is lehet, hogy visszafogyom azt az egy fárnya kilót :-)

És nem utolsó sorban, már csak négyet kell aludni a következő kórházi szeánszig, úgyhogy éljen a Tizenkettedik Hét!

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Mármint Babci egyre nagyobb és ezért könnyedén ráfogom, hogy kezdenek egyre kényelmetlenebbé válnak a nadrágjaim. Azt hiszem van igazság abban, hogy a többedik baba mindig előbb látszik, mert az előzőek már kitaposták az utat. Megnyúltak a szalagok, az egykori szuperfeszes has a múlté lett (na jó, az már kb. 15 éves koromban a múlté lett), így szabad a pálya minden előtt, ami ki akarja nyomni a pocakot: legyen az baba, vagy csak még a méh, a tegnapi vacsi, a mai ebéd, bármi. Viszont szerintem ehhez még hozzá jön az is, hogy minél rövidebb idő telik el két baba között, annál hamarabb van szükség a terhesgatyákra. Merthogy Ádámmal csak a 18-19. héten kezdtem el őket hordani, most viszont, fél évvel később már a 11. héten kezd szűkössé válni a helyzet. Vagy csak jól magyarázom a bizonyítványomat. Mert bizony egy kiló már felcsusszant.

Anyway, nézzük csak meg mekkorát nőtt Babci. Egy ilyen hatalmas babának viszont kell a hely, nemigaz? ;-) 

1. web space
2. pad of great toe
3. sole of right foot
4. amnion
5. left foot

 

 

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Tegnap túl sok minden történt ahhoz, hogy gép elé tudjak ülni, úgyhogy most jegyzem fel az eseményeket. Reggel vérzéssel indult a nap, amit aztán egy telefon követett - én hívtam a kórházat, hogy megkérdezzem érdekli-e őket a dolog. Pont azzal a szülésznővel beszéltem, aki decemberben felvett, és emlékezett is mindenre. Mondta, hogy menjek be, megnézi, minden rendben van-e.

Végül aztán mégis egy másik szülésznőhöz kerültem, aki kicsit határozatlannak tűnt, de megnézett ultrahanggal, és megkönnyebbülve láttuk, hogy dobog Babci szíve. Meg is mérte: 10 hét és 1 napos. Aztán mondta, hogy megpróbálja kicsit jobban megmérni. Na ez nem sikerült, mert kétszer is 17 hetesnek dobott ki a gép.

Kattints ide a folytatáshoz... »
message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Miután épp lelkendeztem, hogy szombat óta jobb a közérzetem, és hátha ez már így is marad, most sikerült magas vérnyomást csinálnia a biztosítónak. Ahogy már előzőleg írtam, telefonon nem tudtak információt adni arról, hogy fizetik-e a Prolutont. A kérdést én igazából csak formalitásnak éreztem, de Nick biztosra akart menni. Hát tessék. Most, két hét gondolkozási idő után válaszoltak a levelünkre: sajnos, mivel nem gyógyító-szerről van szó, nem fizetik az injekciót!

Fej vörös, vérnyomás 200, tenyér viszket, szem szikrátszór.

Nem tudom pontosan mennyibe kerülhet az injekció, de már az elv dühít. Mert ezek szerint szívesebben fizetik ki egy koraszülött milliókat felemésztő, akár egy életen át tartó ellátását, mint egy nyamvadt injekciót, amivel az egész megelőzhető. Hogy csak a költségekről szóljak.

Eddig sem voltam jó véleménnyel, de most komolyan mondom, hogy a holland egészségügyi rendszer katasztrófa.

UI.: A kombinációs-teszt (tarkóredő-mérés) kifizettetéséről is lemondhatunk, mert a fenti levelükben egyúttal azt is közölték, hogy az orvos indikációját ők még felül kívánják bírálni, ráadásul még a szűrés előtt. Ez pedig a rendelkezésre álló két hét alatt kivitelezhetetlen (illetve a vérvételre már holnapután sorkerül) - elég ha azt vesszük, hogy egy egyszerű kérdésre is két hétbe telt, mire válaszolni bírtak.

message 3 hozzászólás Hozzászólok »

Először is helyzetjelentés: az émelygés és rókakoma kezd állandósulni, vagy legalábbis sokasodni. Ezenkívül a szokásos farkaséhség mostanban úgy tör rám, hogy korog a gyomrom, de semmit nem kívánok enni, ami hülyén hangzik, de méghülyébb érzés. Szóval lassan már megelőlegezek magunknak egy kislányt, miközben úgy érzem, hogy kisfiú lesz = magyarul fogalmam sincs - szokás szerint. Mindig is csodálkozva hallagatom azokat a kismamákat, akik percre pontosan tudják a fogantatás dátumát (hacsak nem kizárásos alapon ;-), előre érzik a baba nemét, mindig tudják, hogy éppen milyen pozícióban fekszik a baba a pocakjukban, és mikor melyik lábfejükkel rúgnak. Nekem nincsenek ilyen megérzéseim, és nem is hiszek nagyon bennük. Az egyetlen megérzésem eddig az volt, hogy a Bence vagy a kiírt napon vagy előbb fog születni, de biztos nem később. Na ez bejött, 5 nappal a kiírt időpont előtt érkezett.

Három hét múlva kezdi el Alex mérni a méhnyakamat, szebben szólva a cervixemet, úgyhogy gondoltam, kicsit utánajárok a témának, illetve behozom az ellógott bioszórákat.
Azt eddig is tudtam, hogy ez Magyarországon nem téma, minden alkalommal nézik, és ha C3000 szerepel a kiskönyvben, akkor minden rendben van, ez azt jelenti, hogy a C (cervix=méhnyak) 3 cm hosszú normál állapotban.

Kattints ide a folytatáshoz... »
Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | Következő