Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

Ha szereted az Emma blogot, és több-kevesebb rendszerességgel követed is az eseményeket, akkor miért nem leszel az Olvasónk? Ennek több előnye is van:
- a legfontosabb, hogy minden bejegyzésről azonnal emailben értesülsz, így még frissiben el tudod olvasni, és hát nem kell esetleg "potyára" benézni, hogy van-e valami friss iromány;
- látni fogod az esetleges "nem publikus" bejegyzéseket is;
- no meg aztán én is kíváncsi vagyok, hogy vajon hány ember követi figyelemmel kis életünket :)

Kedvet kaptál? Akkor először regisztrálj itt (ne félj, semmi különös és fél perc alatt megvan), utána pedig kattints az "Olvasó szeretnék lenni" gombra itt a blogon, a bal oldali menüben alul! Na gyere és kövess ha mersz! :)

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Ma felkerekedtem, hogy két hónap elteltével ismét megmutassam Emmát a konzultációs irodában.

A tények: 7180 g és 68 cm.

Másról nem nagyon tudok beszámolni, mert a körzeti védőnőféleség megkérdezte Emma evési szokásait, én pedig elkezdtem mondani. Ő közben hümmögött, meg mondta, hogy most már reggel-este tápszer, a kettő között pedig 3 főétkezés kellene, 1-2 vajas/sajtos/kenőmájasos kenyérrel, hússal/hallal zöldséggel, krumplival, rizzsel, két étkezés között pedig 150-200 g gyümölccsel... Ahaaaa - válaszoltam.
Eddig jutottunk, mikor hirtelen becsörtetett a recepciós nőci, hogy letelt a 10 perc és már ketten várnak kint, úgyhogy legyünk szívesek lezárni a beszélgetést. A börtönben is ilyen lehet a beszélő: 2 havonta 10 perc és nem 11.
A védőnő megköszönte a tájékoztatást, majd hozzám fordult, hogy sajnos be kell fejeznünk. Én miközben álltam fel Emmával a karomon, még gyorsan elhadartam, hogy Kicsilány már hónapok óta csak repked ha hasrateszem, erre mondta, hogy eljön hozzánk a jövő héten, hogy tovább tudjuk beszélni a dolgokat, és ezt ne felejtsem el addig. Igyekszem, ígértem. Ja, meg még megemítette hogy elvihetném Emmát logopédushoz (eddig azt hittem, hogy az a beszédet javítja), hátha rá tudja venni Emmát, hogy evés közben használja a nyelvét is és ne csak lógassa ki a szájából - mert most úgy tűnik, hogy inkább útban van neki a nyelve.

Szóval folyt. köv. jövő héten.

Emma pillanatokon belül 7 hónapos lesz, ezért gondoltam ideje megírni az összefoglalót, természetesen ha valami mérföldkövet elérünk az elkövetkezendő 2 napban, akkor gyorsan javítom az alábbiakat.

Mozgás
Négykézláb, hintázás közben, egyik kezét előretolja, hogy megragadhasson egy játékot. Néha egy keveset előre is csúszik ilyenkor. Ülve, két kezén támaszkodik és előredől, így próbálja megtartani egyensúlyát. Álló helyzetben egyre növekvő lelkesedéssel rugózik, táncol. Hüvelykujja és a kéz többi ujja közé fogva utánanyúl és megkaparintja a kiszemelt tárgyat. Mindkét kezében tart egy-egy játékot, összeütögeti őket, örömmel és érdeklődéssel figyeli a keletkező zörejt. Szívesen tanulmányozza a csillogó fémtárgyakat is. Egyre gyakrabban juttatja kifejezésre, hogy ölbe szeretne kerülni, nyújtogatja a karját a felnőttek felé.

Khm. Na ebből nálunk még nincs sok. Hát a csillogó fémtárgyakat mondjuk szívesen tanulmányozza, bár a nem csillogó és nem fém tárgyakkal is ugyanez a helyzet.
Talán egyszerűbb, ha azt írom le, hogy mit tud Emma, mint hogy a fentieket egyesével cáfoljam. Szóval Emma tud forogni hasról hátra és vissza. Jó-jó, tudom hogy ez már egy pár hónappal ezelőtt is ment, de azóta túl sok újjal nem szolgálhatunk. Viszont iszonyatos hátizmokat fejleszthetett ki, mert hason fekve csak repked, repked és repked. (Mikor edzésen nemrég nekem kellett egy percig repkedni hasonfekve, hát majd meg haltam.) Pár napja ha valamit elé teszek, akkor azért előrenyúl és megfogdossa, de amint elveszíti az érdeklődését vagy valami más izgalmas dolog történik (pl. elfut előtte a Bence), egyből visszatér a repkedés.
Az ölbekerülés óhaját legtöbbször erős hangjelzéssel nyomatékosítja, nem bízza a véletlen karnyújtogatásra.

 

Beszéd 
Egyre fogékonyabb minden hangra. Gőgicsélésében már vannak kétszótagú szavak, pontosabban megkettőzött szótagok /pl. maama, biibi, daada/.

Őőőő, igen, fogékony a hangokra. Gőgicsélés és semennyi szótagú szavak még nincsenek, van helyette (még mindig) sikítozás. Az viszont profin megy.

Evés
Most már a saját kezével szeretne enni. A babapiskótát a szájába dugja, összenyálazza, leszopogatja, és úgy nyeli le. Darabos ételt ne adj neki rágó- és őrlőfogai kibújásáig - ha el is majszolgatja a puhább darabokat, a nagyobbakkal már a gyomornak kell megbirkóznia, ráadásul fulladást is okozhat.
Ha nem kér gyümölcsöt - pedig anyósod szerint egy ekkora gyereknek KELL gyümölcsöt adni - ne ess kétségbe.  Ha a gyümölcspürét kiköpdösi, kínáld burgonyából, sárgarépából, sütőtökből készített pürékkel. A hetek, hónapok múlásával tovább bővítheted az étlapot. Az elkészítésnél vedd figyelembe a baba igényeit. Ha babád "soványka", készítsd kevesebb lével, több sűrűjével, olajjal, gabonafélével dúsítva, ha duci, akkor valamivel hígabbra, több főzőlével.

Húha, egyre gázosabb témához érkezünk. De muszáj színt vallani, na.
Saját kezévál már régóta szeretne enni, tekintve hogy mindent a szájába dug. Ja, vagy ez nem az? Egyszer kapott babakekszet, amiből szopogatott, de tekintve hogy még mindig kettővel több füle van mint foga, nem erőltetem a darabos ételeket.
Az anyósom (szerencsére) nem foglal állást evésügyben, de Emma ennek ellenére inkább gyümölcsöt eszik, mint zöldséget. Ponotsabban foglamazva, zöldségből még egyszer sem evett meg pár kanálnál többet. A gyümölcsevés viszont már egészen jól ment (átlag 100-150 g/nap), pár nappal ezelőttig. Azóta enyhén szólva visszafogja magát. A gyümölcs mint olyan nem játszik egyátalán, ráadásul a tápszer sem népszerű. Pár falat/korty után Emma keserves sírásban tör ki, megfeszíti egész testét, és csak akkor hagyja abba, ha felültetem az ölembe, vagy mégjobb ha elkezdek vele járkálni. Pár perc múlva újabb pár korty lemegy, majd megint befeszít és kiabál. Megint járkálás. Kb. 3 ilyen menet után már nem kér többet. Ennyi idő alatt viszont nem túl sokat tud megenni. Tegnap egy óra alatt sikerült 55 ml tápszert és 20 g gyümölcsöt belepaszíroznom. Így egész nap 565 ml ételt vett magához, csakúgy mint április 20-án, alig egy hónapos korában. Sajnos mostanában a 600 ml alatti teljesítmény ha nem is jellemző, de gyakran előfordul. Jellemzően 600-700 ml-t eszik egy nap.
A "soványka" babám tápszerét viszont esténként dúsítom gabonával.

Fogzás
Eljött az idő: kibújnak a felső középső metszőfogak (1 éves korig) és ez alsó szélsők (16 hónapos korig). Ez meglehetősen próbára teszi mindenki idegeit a családban. Szegény babának fáj, hát ordít - szegény mamának meg se éjjele, se nappala, ráadásul ilyenkor nem válnak be a régi trükkök a megnyugtatásra. Ne légy rá dühös: neked is fájt, amikor kibújtak a fogaid. Ráadásul ha ekkora nagy bajában "elhagyod", ha nem érzi, hogy együttérzel vele, ugyan kitől várhatna segítséget?

Nálunk még nem jött el az idő, de nem fogom magára hagyni a bajban. Már beszerezetem minden létező krémet, zselét, ecsetelőt, itt figyelnek a fiókban bevetésre várva.

 

Nagyon ide kívánkozik még, hogy az éjszakáink viszont kezdenek egészen jól alakulni, Emma az utóbbi időben 5-6 körül jelentkezik csak a tápiért. Mondjuk éppen ma már hajnali 3-kor, de ebből nem csinálunk rendszert, megbeszéltem vele. Bár gondolom ez összefüggésben van az evés visszaesésével, szóval tudom mi a teendő: nem szabad éheztetni azt a szegény gyereket :)

A nappali alvásidő is kezd kialakulni, délelőtt 11-kor és délután 3 körül kerül ágyba, amikoris vagy alszik háromnegyed órát, vagy nem.

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Azt hittem túljárok a Kicsilányom eszén, de nem!

A zöldségevés még semennyire sem megy, de szorgosan próbálkozunk. Így történt, hogy tegnap a második kanál sárgarépa után keserves sírásba kezdett Emmabébi, jelezvén hogy Ő bizony túl éhes ahhoz, hogy ilyen borzasztó dolgokkal kísérletezzünk. Az evés viszont nem tréfa nálunk, főleg mióta legutóbb addig feszítettem a húrt a saját gyártású főzelékemmel, amíg utána már a gyümölcs se kellett. Puff neki.
Ezért aztán gyorsan elkezdtem kanalazni az odakészített gyümölcsöt, hogy visszanyerjem Emma bizalmát, de a répára pillantva, nem tudtam ellenállni a kísértésnek, és gondoltam, hogy néha-néha nem fog feltűnni egy kanálka répapüré... tévedtem. Igaz, már 3-0 volt a javamra, de csak azért mert ennyi idő kellett Emmának hogy kitervelje a bosszút. Ugye kitaláltátok? A 4. kanál gyönyörű narancssárga répa egy szép hosszú berregés után rajtam és körülöttem landolt... nem is gondolná az ember, hogy milyen sok is tud lenni egy kiskanálka répa. Most tanultam.

Lehet, hogy ez már Bencének is sok volt, mert délután beszélgetésbe bonyolódott drága Édesapjával:

B: Papa, köszönöm, de nekem ma már nem kell a kishúgom. Vidd vissza kérlek!
P: Hova vigyem vissza?
B: A kórházba, mert nekem most nem kell. Majd holnap jöhet megint, de most nem.
P: De nem tudom visszavinni, már nincs meg a blokk. A dobozát megtartottam, de abba már nem fér bele, és nem is tudom hogy volt összehajtogatva. Szóval muszáj maradnia.
B: Akkor viszont tedd be most azonnal a járókába! Mert nekem majd csak holnap reggel kell kistesó.

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Mivel a videókamerára megorroltam, mert mindig addigra merül le a feltöltött elem, amire videózni szeretnék, befogtam hát a régi kompakt fényképezőnket videókamerának. Ma ezt készítettem sebtiben, a minőséget tudjátok be a fényképezőnek, Emma pólóján a foltot pedig a nagy gyümölcsevészetnek :)

Muszáj bejelentkeznünk, mert lassan már csak a kerek évfordulókon írok... :lustakutya:

Jelenleg az éjszakák normalizálásán dolgozunk, illetve ez utóbbi erős szó, mondjuk inkább úgy, hogy imádkozunk, hogy javuljon a helyzet. Ma éjjel például lenézett ránk valaki odaföntről, mert össz-vissz három keléssel megúsztam az éjszakát. Rám fért már, mert a szemeim olyan kicsik hogy alig látok ki rajtuk. Üröm az örömben, hogy az evés megint fél 4-re esett. Mondjuk a fél 4 erős javulás a tegnapelőtti hajnal 1-hez képest, de azért ebből nem tudok messzemenő következtetést levonni és/vagy reménykedni a javuló tendenciában.

A másik kulcskérdés a hozzátáplálás. Büszkén kijelenthetjük, hogy itt viszont tényleges fejlődés látható, Emma ugyanis kezd megtanulni enni! Azt már tudja, hogy a száját nyitni-csukni kell, már csak arra kell rájönnie, hogy a kettő között mi a teendő. Most ugyanis a nyelvével kifelé tessékeli az ételt, majd ha minden kint van, nyitja a száját a következő falatért... cseles anyukája viszont már megtanulta úgy belejátszani a falatot a szájába, hogy eléggé hátulra kerüljön, és muszáj legyen lenyelni :) Ennek következtében tegnap már 2, azaz kettő kis üveg (összesen 250 g!!!) gyümölcsöt benyomott Emmababa. A zöldségekkel még sehogy sem állunk, nem szereti egyelőre, de folyamatosan próbálgatjuk.

Ami kicsit gondolkozóba ejt (persze tutkó alaptalanul, de mégis) az a kaki. Már megint. De csak azért, mert anno jól beijesztett az a 6 hétig tartó spontánkakimentes lét. Egyébként eszembe nem jutna a következő megfigyelésemet blogra vetni: szóval mióta értékelhető mennyiségű gyümölcsöt eszik Emma, azóta majdnem minden nap kétszer(!) van egy kis kaksi. Ez így érthető, sőt (el)várható. Mert tudtommal a legtöbb gyümölcs hajt (de tudom, hogy a banán pl. fog). Ha viszont hajt, akkor arra számítanék, hogy (legalább a babaknál szokásos) laza állagú formátumban látom viszont a pelusban. E helyett egyre inkább összeáll a cucc, két napja pedig már kerek, kemény golyóformát ölt. És a mennyiség is elég csekély (bár azzal sosem dicsekedhettünk).
Egy szó mint száz, remélem nem fog bedugulni valahol, valami. Hogy biztosra menjek, ma feltankoltam jó kis sárgabarackkal (szilvát nem kaptam)...

message 2 hozzászólás Hozzászólok »
Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | Következő