Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

Ha szereted az Emma blogot, és több-kevesebb rendszerességgel követed is az eseményeket, akkor miért nem leszel az Olvasónk? Ennek több előnye is van:
- a legfontosabb, hogy minden bejegyzésről azonnal emailben értesülsz, így még frissiben el tudod olvasni, és hát nem kell esetleg "potyára" benézni, hogy van-e valami friss iromány;
- látni fogod az esetleges "nem publikus" bejegyzéseket is;
- no meg aztán én is kíváncsi vagyok, hogy vajon hány ember követi figyelemmel kis életünket :)

Kedvet kaptál? Akkor először regisztrálj itt (ne félj, semmi különös és fél perc alatt megvan), utána pedig kattints az "Olvasó szeretnék lenni" gombra itt a blogon, a bal oldali menüben alul! Na gyere és kövess ha mersz! :)

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Nem hiszem, hogy olyan drámaian festettem volna le a helyzetet a családlátogatás alkalmával, de úgy tűnik, sikerült beindítanom a gépezetet, a konzultációs iroda akcióba lendült.

A védőnőféleség azzal ment el kedden, hogy egyeztet a konzultációs irodás dokival, és csináltat Emmának egy extra időpontot. Na most vagy látott/gondolt valamit a védőnő, amit én nem tudok, vagy a doki nem akar semmit a véletlenre bízni (ami erősen gyanús nekem Hollandiában), de mostanában minden nap kapunk egy levelet tőlük. Az első az én első randimból szól a pszichológussal. A második levélben Emmát hívják meg, hogy a megbeszéltek értelmében lássuk mennyit hízik és ránézzen az orvos. A harmadik pedig szintén nekem szól: találkozó M. van der Vlugt-tel. Mivel nem tudtam, hogy ki lehet ez az M., "barátom a Google" jeligével kikerestem mivel foglalkozik: diagnosztika és tanácsadás táplálkozási zavarral küzdő gyerekek részére... Szóval a lehető összes oldalról meg leszünk támogatva. Magyarán: a begolyózott mamának először kimossa a fejét a dilidoki, aztán egy másik szaki a szájába rágja, hogy etesse meg a gyereket, majd ezek után a doki egy mérleggel lecsekkolja sikerült-e az akció. :) (Csak viccelek, ne gondoljátok hogy nekem semmi nem jó, mert nagyon is örülök, hogy végre kicsit komolyan veszik Emmát, annak ellenére, hogy nem gondolom, hogy valami nagy baj lenne.)

A vicces pedig, hogy időközben (pontosan tegnap) Emma értékelhető mennyiségű zöldséget evett! A múltkori pár kanál óta, a karfiollal sajnos nem volt több szerencsénk. A brokkolinak viszont majdnem ugyanolyan csúnya szaga van, így gondoltam megpróbáljuk ismét (korábban ez is verte a lécet Emmánál). És láss csodát, 80 g lement elsőre, ma pedig ismét 100 g! Az örömöt valamennyire csökkenti, hogy olyan vízízű volt, amennyire csak a víz szokott vízízű lenni. Ráadásul melegítés után az állaga is nagyfokú hasonlóságott mutatott a vízével, még levesnek is híg lett volna, folyt össze-vissza, Emma tekergett a székben szokásához híven, de nem adtam fel. És nem hiába! Mert az üvegen a tartalomjegyzéket elolvasván láttam, hogy mégiscsak 38%-ban brokkoliból állt a cucc (víz, rizsliszt és még valami mellett), tehát Emma mégiscsak magához vett a két nap alatt 68.4 g brokkolit! Hurrá! A másik jó hír, hogy néha-néha már a nyelvét sem felejti el behúzni a szájába, ami nagyban megkönnyíti a dolgomat, ugyanis nagyobb eséllyel marad bent a kaja.

Egy régebbi film is előkerült...

Kellemesen telt az a másfél óra amíg a - mondjuk úgy - körzeti védőnő itt volt. Kedves nő, jól elbeszélgettünk, és szerencsére nem erőletette nagyon a 2 szelet sajtoskenyér reggelire dolgot sem. Mindössze egyszer mondta el,  azzal együtt, hogy vacsira meg zöldség+krumpli/rizs+husi dukál.

Neki szerencsére az a véleménye, hogy Emmával nincsen baj, nem eszik keveset (mert olyan nincsen hogy kevés), bár a súlya tényleg az országos átlag alsó vonalán van. Szerinte jobb, ha Emmát nem az átlaghoz, hanem önmagához viszonyítjuk, és akkor "a súlya a hosszához képest kicsit kevés, de a fejkörfogatához viszonyítva jó". Na, akkor most már ezt is tudjuk.

A repkedéssel sincsen baj, még így se, hogy hónapokig tart ez a stádium - Emma kicsilány persze életében először most kb. 5 percig szépen előretett kézzel feküdt hason és nézelődött, pont amikor a repkedést kellett volna szemléltetnünk... nem győztem esküdözni, hogy ilyen még nem történt soha. Aztán mikor a hátról hasra forgást kellett volna megmutatni - miről állítottam, hogy abszolút nem probléma, szépen megy - akkor csak ejtőzött a hátán a kisasszony, mintha a strandon napozna. Kérte a védőnő, hogy próbáljak segíteni neki fordulni, de még úgy sem akart Emma. Ráadásul - színésznő lesz a drágám - mindezt nem úgy adta elő, mintha csak nem lenne kedve megfordulni, hanem totál úgy, mintha még soha életében fordult volna meg. :nagy sóhaj, mély levegő:

Szóval totál más benyomást kelthetett Emma, mint rendesen, de nem baj. Az egyetlen, amin megakadt a védőnő szeme, hogy nagyon sápadt, és ez nem a náthája miatt van, mindig ilyen. Látom én is, különösen néhány fotón, amin Bencével együtt vannak, látszik, hogy falfehér. Anno dr. Vomberg is látta a vérképén, hogy kicsit vashiányos, de akkor nem akart neki vasat adni, nehogy fokozzuk a kakigondokat. A védőnő szerint viszont állhat ennek más is a hátterében.

A végén aztán szóba hozta Ádámot is, abban a kontextusban, hogy biztos miatta aggódom túl Emmát, ami egyrészről érthető, másrészről meg tényleg nem indult minden flottul Emmával. Emellett mivel nem derült ki, hogy miért voltak gondok Kicsilánnyal, ráadásul dr. Vomberg betegsége miatt nem lett igazán  lezárva a történet, ezért logikus, hogy minden jelre ugrom. Na meg aztán szóbakerült Bence ovistársának anyukája is, aki szintén ehhez a védőnőhöz tartozik. Agneska 2 hete vesztette el a kisfiát egy órával a szülés után. Mivel már pár hónapja lehetett tudni, hogy nagyon beteg a baba, és nem fog sokáig életben maradni, ezért - miután meséltem neki Ádámról - én próbáltam tartani benne a lelket, segíteni neki, beszélgetni vele.
Ahogy erről beszéltünk, az az ötlete támadt a védőnőnek, hogy beutal engem egy pszichológushoz. Ez az ötlet már nem először jön elő, hiszen felmerült már a nagykórház gyerekorvosában is, és párszor óvatosan Alex is előhozakodott vele, de én mindig elvetettem. A védőnő viszont rámenősebb volt és kerek perec kijelentette, hogy csináltat nekem időpontot a pszichológushoz.

Emmának pedig nem a tervezett 2 hónap múlva van jelenése a konzultációs irodás dokinál, hanem 3 hét múlva, hogy lássuk mennyit hízik és mennyit fejlődik.

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Emma beteg. Náthás, ezt most már biztonsággal kijelenthetjük. Orrszívózunk éjjel-nappal, kenegetünk, csepegtetünk, időnként kúpozunk, hátha valami segít valamin (most leginkább az orrfolyás és a hurutos köhögés ellen küzdünk). Bence is náthás, de neki nem folyik az orra. Mondjuk már vagy 3 hete folyamatosan valaki náthás közülünk, de Emma most belehúzott.

Ennek ellenére jó hírünk is van: talán Patrik unokatesójának 4. szülinapja alkalmából, talán nem, de ma Emma megevett 5 kanál brutálszagú karfiolpürét, és ezzel tagfelvételt nyert a zöldségevők klubjába. Juppppi! Ma délután tovább gyakoroljuk a karfiolevés művészetét, és persze titkon remélem, hogy ezek után majd más zöldségek is szóba jöhetnek.

És egy kis késéssel, de sikeresen elkészült Emma 3-6 hónapos videója is:

message 2 hozzászólás Hozzászólok »

Végre-végre ma megjött Emma új etetőszéke! Hogy miért vettünk újat? Több oka van. Először is azért, hogy szegény kicsi lánynak ne legyen mindene second hand. Másodszor is, mert bár Bence régi etetőszéke ugyan kísértetiesen hasonlít erre, azért a legfontosabb különbség az, hogy ennek van (levehető) tálcája és karfája, aminek nagy hasznát vesszük, tekintve hogy Emma még nem tud ülni. Így  pedig csak a hóna alá kapja a karfát és első ránézésre már teljesen olybá tűnik, mintha ülne :)

Aztán magától is megáll (mármint a kisszék, nem Emma), azaz nem csak székre rögzíthetően lehet hasznélni mint Bence székét, hanem magában is, például a földre letéve:

Vagy akár az asztalra is tehetjük, mert Emma szereti magasból szemlélni a világot:
Figyelem, a képen nem elhanyagolható részlet, hogy a háttérben Bence paprikáscsirkét eszik "darúcskával" (=galuskával=nokedlivel)!

Egyébként Emma először 5 napja ült etetőszékben, méghozzá egy igazi étteremben (na jó, csak egy barkácsbolt kantinjában), ahol a kabátommal támasztottam ki:

De itt is jól jött a karfa:

 És egy kis nosztalgia - a 6 hónapos Kisbence és az Ő széke:

  

Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | Következő