Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

Ha szereted az Emma blogot, és több-kevesebb rendszerességgel követed is az eseményeket, akkor miért nem leszel az Olvasónk? Ennek több előnye is van:
- a legfontosabb, hogy minden bejegyzésről azonnal emailben értesülsz, így még frissiben el tudod olvasni, és hát nem kell esetleg "potyára" benézni, hogy van-e valami friss iromány;
- látni fogod az esetleges "nem publikus" bejegyzéseket is;
- no meg aztán én is kíváncsi vagyok, hogy vajon hány ember követi figyelemmel kis életünket :)

Kedvet kaptál? Akkor először regisztrálj itt (ne félj, semmi különös és fél perc alatt megvan), utána pedig kattints az "Olvasó szeretnék lenni" gombra itt a blogon, a bal oldali menüben alul! Na gyere és kövess ha mersz! :)

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Ráadásul az utóbbi két napban az élet napos oldalán vannak történések, mindenféle egészségügyi intézmény nélkül! Tegnap például egy játszóházban találkoztunk Dettivel, Rékával és Ruben babával, aki 3 hónappal idősebb csak Emmánál, de mint a tank, úgy megy, megállíthatatlanul. És nem ám csak vízszintesen, hanem simán felmászik a lécspőn, aztán egyedül hason, fejjel előre le a csúszdán, aztán átverekszi magát a minilabdákon, szóval megállíthatatlan! Emma meg csak nézi és vigyorog.

Sokszor gondolkozom azon, hogy vajon hányan olvassák ezen sorokat több-kevesebb rendszerességgel. Mert vannak a kommentelők, aztán vannak, akik emailben írnak néha, aztán fel-fel bukkannak régesrégi ismerősök, egyetemi csoporttársak, volt vívótársak, és ismerősök ismerősei, akik néha jelzik, hogy biza ők is szorgos olvasók. Tegnap a játszóházban viszont mikor inni vettünk Bencének, akkor a pult mögött álló lány ránknéz és azt kérdezi: "Lehet hogy én az Emma blogját olvasom az interneten?" Hááát leesett az állam! De minden esetre jól esik, hogy nem csak magamnak írok és  jó tudni, hogy Emmabébi történetét ennyi mindenki, ismerős és ismeretlen követi. És köszi Márk, hogy mikor majd 2 évvel ezelőtt, 2008 májusában elkezdtem ezt a blogot írni, rábeszéltél, hogy tegyem nyilvánossá, mert lehet hogy másokat is érdekel! Most már csak stikában azt szeretném tudni, hogy hány olvasónk van :)

message 7 hozzászólás Hozzászólok »

Ma voltunk az ideggyógyásznál, akitől azt a megdöbbentő infót kaptuk, hogy Emmának hypotóniája van... erre eddig nem is gondoltunk :)

És mitől alakult ez ki? - kérdeztem.
Hát így született. - hangzott a szakorvosi vélemény.

Szóval sok újdonságot nem tudtunk meg. Azt mondta, hogy kb. 3 hónappal van lemaradva a hypotónia miatt, a torna segít, a dévény is segít, erőltetni/siettetni viszont semmit nem kell, mert annak az az eredménye, hogy egyrészről rosszul tanulna meg állni/járni, másrészről meg csökkenne az önbizalma, mert tudja Ő is, hogy a lábai (és más testrészei) minden irányba ki tudnak fordulni, így nincs meg a kellő önbizalma/ biztonság érzete. De majd jó szertornász lesz, ha nagy lesz. Továbbá azt mondta a doktornéni, hogy szép neve van, szép szeme van, édesen gügyög, meg egyébként is nagyon cuki.

Már 3 napja itthon vagyunk és már eddig is nagyon sok mindent történt!

Legelőször is találkoztunk a fórumos kislegényekkel és kisleánnyal egy kis közös ereszdelahajamatra, na meg hogy megünnepeljük mindenki (közelgő) első szülinapját. Nagyon jó kis buli volt, jó volt újra látni mindenkit!

Másnap aztán még mindig Huncutkát ünnepeltük, ezennel a magyar rokonsággal. Volt sok gyerek, vidámság, finomságok, lufi, napsütés, egyszóval minden úgy sikerült ahogyan azt elterveztük.

Ma pedig ellátogattunk a Dévényes gyógytornászhoz, hogy megmutassuk Emmát. Hááát elsőre azt mondta, hogy olyan fokú hypotóniája van Emmának, hogy kész csoda hogy egyátalán mászni tud, és nem érti, hogy nem vették ezt észre korábban. Viszont sajnos a dévényes manuálterápiának így nincs értelme, csak ha legalább 4 hétig tudnánk menni heti egyszer, úgyhogy kaptunk gyakorlatokat itthonra. Azt is mondta, hogy nem kell megijedni mert szerinte fog tudni járni Emma, de mindenképpen tornázatni kell mert magától ha meg is tanulna, biztosan hogy helytelenül járna. Szerinte Emma elég messze van még a lépkedéstől, illetve az igazi állástól is, mert az állás akkor állás, ha közel egyenes testtel áll. Huncutka meg általában derékszögben szokott álldogálni, és akkor is nagyon megfeszíti a lábait, a lábfejei össze-vissza, a térde hátrahajlik, lábai szétcsúsznak. Ráadásul ülni sem mindig helyesen ül, sokszor görbe háttal, ez is a hypotónia következménye, és korrigálni kell.
Most otthon tehát gyakorlatozni fogunk, illetve színt vallok majd a holland fizión is, és reményeim szerint majd ott is gyakorolni fogjuk ezeket (egyébként hasonló célú gyakorlatokat végzünk ott is). Ha pedig úgy látjuk hogy tényleg szükség van a dévény manuális technikára, akkor nyáron megpróbálunk kicsit hosszabb időt itt tölteni.

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

súly: 8030 g (vééégre túl a 8 kilón!)
hossz: 75 cm
fogak száma: 1

És akkor az egyik legfontosabbat már le is írtam, ugyanis Emma pontosan első szülinapjára megkapta az első fogacskáját! (Mondjuk tavaly ilyenkor még két foga volt, de nem baj, behozza ezt is :))

Az én egy éves Huncutkám pedig már egyre ügyesebben mászik négykézláb, és most már szinte alig kúszik. Tud pár másodpercig kapaszkodva állni, viszont több percig hasalni, könyökölni a kisasztalon. A verbális kommunikáció szerepe az imázsteremtésben is egyre fontosabb lesz, ugyanis egyre többet hangoztatja Emma, hogy hátátátá-tááá-tátáááá. A non-verbális részt pedig egy hajcsattal oldjuk meg, ami kb. egy fél óra alatt esik ki. Ilyenkor résen kell lenni, hogy én előbb találjam meg mint Ő, különben félő hogy az lesz az ebédje. Legalább a vasháztartása rendben lesz.
Pápát már az utcán is int minden szimpi boldognak és boldogtalannak, valamint mosolyog is hozzá. A többieket meg először jól megnézi, mert belőlük is lehet pár perc múlva szimpi :)
15 év múlva viszont gondunk lesz vele, ha akkor is ennyire szeret majd éjszakázni. Jelenleg este 11-tól legalább óránként egyszer felsír, és csak akkor hagyja abba, ha kap pár kortyot inni. Erről viszont Visegrádon majd gyorsan leszoktatjuk, már ha le lehet, és nem azért sír, mert mondjuk a nyitot szájjal alvástól kiszárad a szája.
Legjobb barátja továbbra is Nyuszi, az alvótárs valamint Bence, aki mindig meg tudja nevettetni. Bence pedig igazi nagy bátyóként simán vigyáz Emmára, amíg én mondjuk teregetek, és ilyenkor nagy szigor van. Amit egyszer megmondtam, hogy az Emmának nem lehet (pl. apró tárgyakat kézbe venni, piszkos cipőket nyalogatni) azt Bence tűzön-vizen keresztül viszi. Imádja nevelni a húgát :)

Az első szülinapi bulin is túl vagyunk, képeket itt lehet megtekinteni. De azért nem állom meg, hogy párat ide is betegyek, az úgy dukál. A második buli pedig nemsokára Visegrádon lesz, családi körben.

 

 

 

 

 

 

message 3 hozzászólás Hozzászólok »

Eljött a nagy nap! Vagyis a nagy nap előtti nap, de nekem most ez a nap is legalább olyan fontos volt, mint amilyen a holnapi lesz. Ellátogattunk drága, jó, régnemlátott Vomberg bácsihoz és vagy egy órát beszélgettünk, főként ugye Emmáról. Ahogy várható volt, még nincs semmi konkrétum, de engem már a tudat is megnyugtat, hogy végre visszamehettünk hozzá. Ugyanúgy ahogy Alex hangja, Vomberg jelenléte is nyugtatólag hat rám. Rengeteget beszéltünk, rengeteg info jött-ment, címszavakban a lényeg:

- Emma súlyára azt mondta, hogy látott már rosszabbat is. (köszi :)) Vagyis, tényleg vékonyka, tényleg a -2-es vonalon fut a görbe, de egyéves kortól (tehát holnaptól) fordul a kocka, és a hossz az elsődleges, a súly pedig a másodlagos a fontossági sorrendben. A hosszával pedig szerencsére semmi gond! A súlyát viszont természetesen követni kell, hogy ne görbüljön még jobban lefelé a vonal. Ide kapcsolódó kis jó hír: végre túlszárnyalta Emma a 8 kilót, és egész pontosan 8030 g és 75 cm!

- Hypotónia: amit eddig is tudtunk, lehet hogy nem jelent semmit, lehet hogy igen. A fiziótherapeuta a csökkent izomtónus fokára való tekintettel a kezelés folytatását javasolta, Vomberg pedig egyetértett.

- Újdonság: a fiziós jelentésben az is szerepelt, hogy Emmának ún. szemredője van (nem tudom magyarul hogy hívják pontosan), ezt Vomberg is alátámsztotta. Ez a szemredő előfordul sok egészséges gyereknél is, ám még több beteg gyereknél. Ezt, az alacsonyan ülő fülekkel együtt (amire Vomberg viszont azt mondta hogy szubjektív) szintén fel kell írni a "listára".

- Vombergnek feltűnt, ami a fizós Ritának és nekem is, hogy Emma szája állandóan nyitva van. Ez pedig szintén több dolgot jelenthet, de elsőként az orrmandula szót juttatja észbe, innen pedig egyenes út vezet a füll-orr-gégészhez. Vagyis oda sem vezet egyenes út, csak Vomberg volt olyan kedves, hogy személyesen átment időpontot kérni nekünk, mert amúgy csak karácsonyra kaptunk volna. Az éjjeli óránkénti kelés szintén ide vezethet vissza.

- Vomberg Emmát túl sápadtnak látta (látta volna 2 hónapja!). Ezért, meg nem csak ezért, teljes vérképet rendelt, vesefunkcióval, vassal, mindennel együtt. Először szegény Emma karjaiból próbáltak vért venni a laborban, majd végül a kézfejéből sikerült. Onnan viszont csak kis cseppekben jön a vér, így 20 percig ült Huncutka egy nagy tűvel a kezében és hatalmas krokodilkönnyekkel a szemében az ölemben.

 - evés közbeni hiszti: Na ez mire utal? - jött a kérdés Vombergtől. Refluxra? - kérdeztem vissza, mint egy elsőéves orvostanhallgató. Úgybizony! - helyeselt. A reflux pedig - ha az - egy éves kor körül általában magától elmúlik. De nem biztos, hogy reflux, és nem biztos hogy elmúlik.

- kidugott nyelv: Na és ez minek a fő tünete? - jött újra a kérdés.
Mittomén. - mondtam.
Dehogynem tudod! - mondta (mikor nagypapásat játszik tegez, különben meg magáz :)).
Tényleg nem tudom, vagy nem akarom tudni. - feleltem.
A Down-szindrómának - jött a válasz.
De nekem Emmáról nem jut eszembe a Down! - mondtam.
Nekem sem. - válaszolta.

Összegzés: fizió folytatva, új szívultrahang egy hónap múlva, fül-orr-gégész amikor hazajöttünk, utána hozzá vissza, és tovább beszélgetünk. A vizsgálatok és a további beszélgetéseink eredményének függvényében, esetleg mennünk kell még dietetikushoz is, illetve ha körvonalazódik valamilyen szindróma, akkor beutal egy genetikushoz. De itt még nem tartunk szerencsére.

Kifele jövet, ahogy csuktam be magunk mögött az üvegajtót, már röhögnünk kellett, de megintcsak szembejött Alex. Kérdezte, hogy mi volt, elmeséltem, meg hogy Emma holnap lesz 1 éves, erre mondta, hogy jó, akkor szerdán majd tortázunk egyet ha megyek hozzá. Mondtam, hogy fogok is vinni, mert hatalmas tortát rendeltünk, ám a nagyikon kívül nem lesznek vendégeink, úgyhogy szerdán feldobhatjuk a nőgyógyászatot egy kis tortával.

message 5 hozzászólás Hozzászólok »
Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | Következő